Itt szeretnék veletek közölni aktuális dolgokat
a távoktatással kapcsolatban. TERMÉSZETESEN EZT A HONLAPOT IS. A KRÉTÁBAN VANNAK HÁZI FELADATOK. SEMMIT NEM KELL ELKÜLDENI CSAK HA KÉREM. A KÖSZÖNŐ ÉS VISSZAÍRÓ EMAILEKET KÉREM MELLŐZNI!

 _____________________________________

Mindig figyeld a tanulói krétádat!

LECKE .(május 15-május 22.)

  A vízi közlekedés .
Maradunk ennél a témánál.
Az ókori Fönícia:
A föníciaiak voltak az ókor legjobb hajóépítői. Az összeomló krétai hatalom helyét átvéve előbb a Földközi-tenger keleti medencéjére terjesztették ki befolyásukat, majd folyamatosan előretörtek nyugat és az Indiai-óceán felé is. i. e. 1100-ban megalapították Gader városát, 814-ben Karthágót.
Tudásukat rendszeresen igénybe vették a Föníciát meghódító, alapvetően szárazföldi beállítottságú birodalmak, mint az asszírok vagy a perzsák.
Hajóik kiválóságát jelzi, hogy i. e. 500 körül Hanno pun hadvezér 60 hajóból álló flottájával feltárta Nyugat-Afrika partvidékét egészen Kamerunig. Hasonló útra vállalkozott Himilkó Karthágói hajós is i. e. 525 körül, amikor Nyugat-Európa partjai mentén eljutott az ónban gazdag Britanniáig.

Az ókori Görögország
A görögöknél is kétféle hajótípust különböztethetünk meg:
-a gyors járású evezős gályákat,
-a vitorlás teherhajókat.
A teherhajók általában 10-20 méter hosszú, egy-, ritkábban kétárbócos hajók voltak, árbóconként egy-egy négyszögletes vitorlával.
A gályák közül először az egy evezősoros (monera), ötven evezős (pentekontera) típus terjedt el. Ennek hossza kb. 25 méter, szélessége 3 méter lehetett. A monerák áruszállításra is alkalmasak voltak.
Később a sebesség fokozása érdekében föníciai mintára áttértek a többevezősoros hajók (diérész, triérész) építésére. A felsőbb evezősorok hatékonyságát jelentősen növelte az evezőszekrények alkalmazása. Egy korintoszi hajóács, Ameinoklész alkalmazta őket először i. e. 704 körül. Így terjedt el előbb a kétevezősoros diera majd a görög-perzsa háborúk idején a triera.

Az ókori Róma:
A „hajózni kell, élni nem” szólás kiemeli a hajózás szerepét Róma nagyhatalmi pozíciójának elérésében és fenntartásában, valamint gazdasági életében. A görögökhöz hasonlóan a Római Birodalomban is használtak külön hadi- és teherhajótípusokat.
A rómaiak az első pun háború idején (i. e. 3. század) építettek először hajókat, melyeket a karthágóiaktól másoltak. Rövid idő alatt hatalmas flottát építettek. A legenda szerint egy partra sodródott karthágói ötevezősoros hadihajó mintájára építették meg 100 hajós flottájukat. A hajókat továbbfejlesztették, csapóhidat (corvust) helyeztek a hajóra.
A két- és háromevezősoros hajótípusokat is átvették a görögöktől birema illetve trirema néven.
Később a rómaiak a kisebb hajókat részesítették előnyben a harctéren, és a nagy többevezősoros hadihajókat felváltották az egy evezősoros liburnák. A két dunai hadiflotta is a liburna folyami változatára épült.
A fürge mozgású hajók evezősei rendszerint rabszolgák és hadifoglyok voltak, akiket az evezőhöz láncoltak, hogy ne tudjanak elmenekülni.

 

 

 

 

 

Oldal: 6.o.technika és tervezés
Távoktatás -Informatika-Technika tanár:Treuer Imre - © 2008 - 2024 - treuerportal.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat